A folyamatos változások mára azt eredményezték, hogy szervezetek emberi erőforrásai és menedzselésük a szervezeti versenyképesség kritikus elemeivé váltak. Egy-egy szervezet emberi erőforrás menedzselési gyakorlata azonban nagyon sokféle tényező hatására (szervezeten kívüli: gazdasági fejlettség, demográfiai helyzet, munkaerő piac, nemzeti kultúra, munkajogi helyzet, válság és kilábalás stb. és szervezeten belüli: stratégia, kultúra, struktúra, méret, tulajdonforma, munkavállalók kompetenciái stb.) kialakuló, eltérő stílusú és felfogású vezetői döntések eredménye. Az 1994 óta hatodik alkalommal megjelenő átdolgozott kézikönyvünkben arra törekedtünk, hogy választ adjunk a következő emberi erőforrás menedzselést érintő fontosabb kérdésekre:Milyen EEM fogalmakkal dolgozunk? Hogyan változnak az EEM fókuszai, közelítésmódjai a 21. században?Hogyan alakulnak az EEM legfontosabb befolyásoló tényezői és mozgatórugói?Kik menedzselik az emberi erőforrásokat? Kik hozzák meg az EEM döntéseit, kik alakítják az EEM rendszereit, kik végzik az EEM tevékenységeket?Mik az EEM, illetve ezen belül az egyes rendszerek, funkciók elvi/stratégiai döntési kérdései, kapcsolódási pontjai?Hogyan járul hozzá az EEM a szervezeti teljesítmény és az értékképzés alakulásához?Mik a különböző EEM rendszerek (funkciók) fő céljai, jellemzői, a módszerek, technikák választéka, alkalmazási folyamatai, feltételei és elvárható eredményei?