A kötet szerzői napjaink digitális, felgyorsult világában az új gazdasági tendenciák, a technológiai innováció, valamint a tudományos értékteremtés kölcsönhatásában rejlő jogi kihívások kérdéseit elemzik. A tanulmányok középpontjában az a klasszikus dilemma áll, hogy a változó gazdasági-technológiai környezettel a jog miként tud versenyképes maradni, és e fejlődés mennyiben bontja meg, esetleg építi újjá a jogrendszer és az egyes jogágak tradicionális dogmatikai alapokon nyugvó pilléreit. E célnak alárendelten, a kötetben foglalt tanulmányok a jogi versenyképességgel, a pénzügyi szolgáltatások jogi aktualitásával, a közeljövő víziójaként a robot munkavégzés, a drónok, és az önvezető járművek szabályozási kérdéseivel, valamint az ügyvédi munka és a jogi-technológiai fejlesztések kapcsolatával foglalkoznak. A kötetben megjelenik továbbá a klasszikus tömegkommunikációs tér és platform, a média jelentéstartalmának átalakulásával foglalkozó elemzés, valamint a média, a szellemi tulajdon, és a tudományos kutatások által generált új mozgástér vizsgálata is. A technológiai fejlődés az embereket helyettesítő és kiegészítő, automatizált világ jövőképét vetíti elénk. E ma még idegennek mondható, és sok esetben távolságtartással kezelt technológia felveti a stabil jogi környezet meglétének igényét is: az erről való gondolkodás ma már nem utópisztikus elképzelés, hanem merő realitás. A jogi kiszámíthatóság, az átláthatóság és a megbízhatóság érdekében, a jogalkotási folyamatoknak megfelelő ütemben kell követniük a változást, s több esetben elébe is kell menniük e rendkívül összetett digitális világnak. A szerzők a digitális jövő, a modern gazdasági-technológiai környezet felvetéseire fogalmazzák meg jogi-dogmatikai érveléseiket, és keresik az adekvát válaszokat.