ELTE könyv webáruház

Elte kiadó webshop

Részletes keresés

Default welcome msg!

Szempontok a kézirat elkészítéséhez és javításához
(Szerzőknek és szöveggondozóknak)

A kéziratot kérjük DOC vagy RTF kiterjesztésű fájlban (bármilyen adathordozón vagy e-mailen) benyújtani. Amennyiben a speciális karakterek vagy a szövegbe illesztett ábrák ezt indokolják, kérjük, PDF-ben is juttassa el hozzánk a kéziratot. Ügyeljenek, hogy a fájlok vírusmentesek legyenek.



Néhány hasznos információ

•  Főszöveg
Nagyjából egyforma oldalak: 1 oldalon kb. 30 sor, 12 pt-os betű (Times New Roman), 1.5-es sortávolság, mindkét oldalon 3 cm-es margó.

•  Apró betűs szöveg
Ugyanolyan, mint a főszöveg, de a nyomtatott kéziraton a margón húzott függőleges vonallal és a "petit" felirattal jelölhető.

• Tartalom, címek
Teljes tartalomjegyzék, amely kivétel nélkül valamennyi címet tartalmazza, amelyek a szövegen belül vannak. Címek hierarchiáját a legszerencsésebb számozással jelölni- abban az esetben is, ha a végleges kéziratban nem lesz szükség a tartalomjegyzék számozására.

•  Kiemelések
Célszerű csak kurzív (dőlt, italic) és félkövér (bold) kiemelést használni. Ritkítás, aláhúzás és egyéb más variáció szerepeltetése a szövegben nem javasolt.

A lábjegyzeteket a footnote/lábjegyzet paranccsal előállítva, arab számokkal sorszámozva kérjük.

•  Táblázatok
A táblázatokat a lehető legegyszerűbb, a szerkezetet feltüntető formában (egyszerű Word táblázat) célszerű elkészíteni. Amennyiben más programból importált táblázat vagy grafikon vagy függvény szerepel a szövegben, ezt kérjük külön, a kísérőlevélben megírni.

•  Felsorolások, számozások
Az adott kéziraton belül lehetőleg egységes formában legyenek. Ha egy fejezeten belül a címek jelölésére pl. a számozás kerül alkalmazásra, akkor- amennyiben a tartalom nem teszi szükségessé a változtatást- a további fejezetekben is ez a megoldás maradjon.

• Idegen betűk, szimbólumok, jelek, rövidítések, betűszavak
A Word for Windows tálcán kínált automatizmusainak (pöttyözött, sorszámozott, francia bajuszos bekezdések, görög betűk, copyright stb.) használatakor a tördelőprogramba konvertálás után az automatizmus vagy zavaró karakterként jelenik meg, vagy eltűnik. A szövegszerkesztő lehetőségeit a kéziratban csak oly mértékben javasolt használni, hogy az a további feldolgozást ne zavarja.

A szakszavak írása egységes legyen.

Lehetőség szerint kerüljük a rövidítéseket, betűszavakat. Amennyiben mégis ilyen kerül a műbe, az első előforduláskor a szó mellett közvetlenül zárójelben magyarázzuk meg, vagy közöljük egy mellékelt rövidítésjegyzékben.

•  Oldalszámozás
Az oldalszám (1-től folyamatosan) a kéziraton lehetőleg alul szerepeljen.

•  Hivatkozás
A szövegen belül:

  ·  (a szerző vezetékneve(i) kiskapitálissal + szóköz + évszám) = (Haeberlin 1993) vagy (Haeberlin 1993a)
  ·  (Haeberlin 1993: 13–17)
  ·  Szerzőtársak esetén gondolatjel: (Haeberlin- Fellendorf 1993).
  ·   Amennyiben egy zárójelen belül több hivatkozás szerepel, kérjük, pontosvesszővel válassza el őket: (Haeberlin 1993: 13–17; Fellendorf 1993, 1994)
  ·  Megjegyzések:
(1) Szerzőtársak esetében kerüljük a következők használatát: '&', 'and', 'és'
(2) A szövegen belül a (mű)címeket minden esetben írjuk kurzívval, a hozzá kapcsolódó toldalékot már nem, a (címhez tapadó) zárójelet csak abban az esetben, ha szimmetrikus (mindkét zárójel "tapad" a kurzivált címhez).
Példa: "A Széchenyi által 1827-ben alapított Casino a társas érintkezés új formáinak kialakítására törekedett, 1830-ban írt Hitel című munkájában pedig az ország gazdasági és szellemi fejlődésének programját fogalmazza meg. (…) A Hitelről hamar megindult az általános párbeszéd. (…) Az 1822-ben megjelenő évkönyvként megjelenő Aurórát további szépirodalmi lapok követik (Regélő Pesti Divatlap, Honderű, Életképek)."

(3) Ha a hivatkozás a folyó szöveg mondatrész értékű része, a vezetéknév ne legyen kiskapitális, szerzőtársak esetében pedig a '&', 'and', 'és' használata megengedett, szükség esetén az évszámot a név után, zárójelben közöljük. Példa: "… ahogy Haeberlin és Fellendorf (1993) már megállapította…"

•  Irodalomjegyzék
  ·  Az irodalomjegyzék a szerzők vezetéknevének ábécérendjében készüljön. (A szerző nélküli tételeket is az ábécérendbe illessze.)
  ·  Ha az irodalomjegyzékben egy szerzőtől/szerkesztőtől több tétel is szerepel, ezeket a megjelenés időrendjében kell közölni.
  ·  Ha a hivatkozott irodalmat kettőnél több szerző írta, magyar szerzőknél: 'és mtsai', idegen nyelvű szerzőknél: 'et al.' rövidítést kell alkalmazni. (A lábjegyzetes hivatkozások esetében ugyanezt a megoldást kérjük alkalmazni.)
  ·  Ugyanazon szerzőtől azonos kiadási év esetén az évszám után az a-b-c jelzést használjuk.
  ·  Könyvekben, tanulmánykötetekben szereplő irodalmak esetében: 'In:' és a szerkesztő neve, a kötet címe szerepeljen, minden esetben az oldalszám megjelölésével.

Az irodalomjegyzéket a következőképpen javasoljuk egységesíteni:
[szerző/szerkesztő neve] [(kiadás éve)]: [cím]. [kiadó], [helység]. [oldal–oldal].

Néhány példa:

Gordosné Szabó Anna (1993): Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Csocsán Emmy (1998): Európai trendek a látássérültek pedagógiájában. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.): Látássérültek Magyarországon. MVGYOSZ, Budapest. 183–191.
Haeberlin, Urs (Hrsg.) (1996): Heilpädagogik als wertgeleitete Wissenschaft. Verlag Paul Haupt, Bern.
Kas Bence (2004): Fonológiai rendszer a korai gyermeknyelvben. Beszédgyógyítás 1. 83–105.
Haeberlin, Urs- Fellendorf, George (1993): A fogyatékosság. M Kiadó, Budapest.
Arisztotelész (1999): Rétorika (Adamik Tamás ford.). Telosz, Budapest.
Juhász Valéria (2010): A blog műfaji attribútumai. http://www.juhaszvaleria.hu/ wp‑content/uploads/2010/04/A‑blog‑m%C5%B1faji‑attrib%C3%BAtumai.doc (Letöltés ideje: 2012. január 29.)

Megjegyzések:
(1)   A nevek esetében mindig a vezetéknév kerül előre (kiskapitális), majd a keresztnév/keresztnevek kezdőbetűje következik- ha nem magyar névről van szó, kérjük, vesszővel válassza el.
(2)   Szerzőtársak esetében kerüljük a következők használatát: '&', 'and', 'és'
(3)   Kérjük, a 'Hrsg.', 'ed.', 'eds', 'dir.' rövidítéseket hagyják az eredeti nyelven.
(4)   A címek esetén mellőzzük a '' vagy "" vagy »« vagy "" (stb.) jelek használatát, a kiemelésre használjunk kurzívot.
(5)   Egy-egy bibliográfiai tételnél minden esetben a legmagasabb rendű címet emeljük ki kurzívval (pl.: folyóirat esetében ez a folyóirat címe, tanulmánygyűjtemény esetében a tanulmánygyűjtemény címe).

• Instrukciók a kézirat leírójának
A file-ok elkészítéséhez a Word for Windows program ajánlott. A szöveget kérjük RTF vagy DOC kiterjesztésű file-okban menteni. A beíráskor nem javasolt a Word automatizmusait használni (pl. automatikus számozás), ezek a tördelőprogramba konvertáláskor egyszerűen eltűnnek, vagy egyéb más gondot okozhatnak.

•  Leíráskor
A szóköz másra nem használatos, minthogy két szó közé kerüljön egy.
Tabulátorra általában nincs szükség (a táblázatok legegyszerűbben táblázatszerkesztővel kivitelezhetők).
Manuális elválasztás nem használatos, ezt a számítógép elvégzi. Az se baj, ha a program nem használ elválasztást.
Kérjük figyelembe venni a kötőjel és a gondolatjel, esetleg francia bajuszos bekezdés közötti különbségeket: (- kötőjel;- gondolatjel; —: bár a billentyűzeten létezik, a magyar helyesírásban már nem használatos).
Magyar idézőjel használata: "az idézőjel és az idézett szöveg között soha ne legyen szóköz!"
Kerek zárójel használata: (a zárójel és a zárójelben lévő szöveg között soha ne legyen szóköz!). A [ ] jel a kerek zárójelen belül lévő zárójelnek felel meg. A / jelnek semmi köze a zárójelhez, és/vagy, szerző/szerkesztő stb. esetén használatos.
Egyéni stílusok és sablonok alkalmazása nem ajánlott.
A fájlnév logikus, mások számára is érthető legyen.
A fájl- és alkönyvtárnevek ékezetes karaktert ne tartalmazzanak.