A jelen kötetben olvasható tanulmány eredeti változata 2010-ben készült a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának felkérésére. Célja átfogó képet adni azokról a trendekrôl, amelyek az oktatáskutatást és a neveléstudományokat az elmúlt évtizedekben világszerte jellemezték, és jelenleg is meghatározóak.A könyv a fôbb trendek bemutatása és elemzése elôtt a gyakorlat perspektívájából próbálja meghatározni, mit jelent az oktatáskutatás és a neveléstudományok egymással összefüggô két fogalma. Bemutatja, hogyan alakult e diszciplináris terület társadalmi és tudományos elismertsége, és magyarázatot keres arra, mi okozza, hogy míg bizonyos országokban ez az elmúlt évtizedekben egyre komolyabb figyelmet és támogatást kapott, más országokban e változás nem következett be.A szerzô tizenhárom olyan globális trendet azonosít, amelyek a vizsgált kutatási területet jellemzik. Gazdag irodalmi háttérre támaszkodva elemzi ezek mindegyikét, kiemelt figyelmet szentelve azoknak, amelyek a tudományos kutatás és az iskolai gyakorlat közötti szakadék áthidalására irányuló törekvésekkel függnek össze. A nemzetközi folyamatokat feltáró tanulmány röviden foglalkozik azzal a kérdéssel is, vajon a hazai fejlôdés mennyiben tükrözi a globális szinten megfigyelhetô változásokat. Az egyes trendek elemzését különbözô országokból származó példák illusztrálják, amelyek közül több is használható keretes írásokban jelenik meg. A hivatkozott irodalom több mint 160 tételbôl álló listája segítheti az oktatáskutatás és neveléstudományok fejlôdése iránt érdeklôdô olvasót abban, hogy eligazodjon e gyakorlatorientált és alapvetôen interdiszciplináris terület egyre összetettebb világában.