Az utóbbi években jogvéd? szervek, környezetvédelmi mozgalmak és politikusok egyaránt szívesen hivatkoznak fellépésük alátámasztása érdekében arra, hogy a környezet védelme alkotmányos jog és kötelesség. Kifogásolt beruházói elképzelések, jogszabályi és hatósági rendelkezések egyre szélesebb körét tekintik ezen az alapon alkotmányellenesnek. Az alkotmányellenesség megítélése azonban mindig eseti elemzést igényel, illetve feltételezi a környezetvédelmi jog és az alkotmányjog elveinek, intézményeinek ismeretét. Könyvünk segítséget nyújt ehhez. A környezetvédelem alkotmányi értékké válásának európai gyakorlata, a szakirodalom és az alkotmánybírósági határozatok alapján bemutatja, mit is jelent az Alkotmány 18.§-ában biztosított, egészséges környezethez való jog, mi a viszonya más alkotmányi értékekhez, s melyek érvényesülésének korlátjai. Aktuális példákon (mint a Zeng?-ügy és az autópálya-törvény) szemlélteti, hogy milyen esetekben lehet és kell a környezethez való jog sérelmét megállapítani és orvosolni. A környezetvédelmi szabályozás fejl?dési irányainak tükrében a szerz? azt is vizsgálja, hogy az alkotmányi értékrend megfelel-e a kor kihívásainak, s milyen módon tehet? arra alkalmasabbá. Értelmezi a környezetvédelem objektív eszközei és az emberi jogok érvényesülésében szerepet játszó eljárások, jogvédelmi garanciák egymás közötti viszonyát. Rávilágít a magyar és a német problémák, illetve megoldások körében tapasztalható szoros párhuzamokra. Új megvilágításba helyezi az Alkotmánybíróság által kidolgozott híres elvet, a visszalépés tilalmát. Választ ad az olyan, gyakran feltett kérdésekre is, hogy legyenek-e, lehetnek-e a természetnek, az él?lényeknek jogaik, vagy hogy milyen kötelezettségek terhelik a ma él? embert és az államokat (önkormányzatokat) a jöv? generációkkal szemben, az élet természetes alapjainak meg?rzése körében.