Fővárosunk vonzerejét pezsgő kulturális élete, épületeinek művészettörténeti értéke, köztereinek hangulata mellett elsősorban földrajzi fekvése adja. A Budai-hegyek koszorúja, a Duna felé lejtő dimbes-dombos táj, a folyón átívelő hidak, a messzire nyúló Pesti-síkság és a látóhatárt lezáró Gödöllői-dombvidék méltó keretbe foglalja mindazt, amit a város sok évszázados fejlődésének eredményeként magunkénak mondhatunk. Arra viszont, hogy e párját ritkító környezetnek milyen mélyebb okai vannak, ritkán gondolunk.Ez a könyv azokra a geológiai folyamatokra, jelenségekre szeretné felhívni a figyelmet, amelyeknek a Gellért-hegy sziklameredélyét, a hegyek lábánál fakadó meleg forrásokat, a királyi palotának kezdettől fogva védelmet kínáló Vár-hegyet, világhírű barlangjainkat és számos egyéb természeti értékünket köszönhetjük. Gazdag földtani örökségünkért felelősséggel tartozunk, nemcsak esztétikai értékei miatt, hanem azért is, mert ez adja létünk kereteit. Ez a „Föld, amelyen élünk” – közvetve vagy közvetlenül ebből fakad minden gazdagságunk, amellyel okosan kell sáfárkodnunk.A kötet a tágabb értelemben vett főváros földtani felépítésének rövid bemutatását követően, a budai oldalra koncentrálva sorra veszi az utóbbi évek kutatásainak néhány újdonság értékű eredményét. Külön fejezetet szentel az urbanizáció szempontjából előnyös és hátrányos földtani adottságoknak, vizsgálja az urbanizáció és a természeti környezet kölcsönhatását és ennek a rómaiak megtelepedéséig visszanyúló történetét. Részletesen tárgyalja a városgeológiai szempontból kiemelkedő értéket képviselő termálvízkincs (források és fürdők) és a világhírű termálkarsztos barlangok hidrogeológiai összefüggéseit.A tudományos igénnyel íródott, de nem szakemberek számára is érthető olvasmányt a kötet végén a Rózsadomb-Szépvölgy környékének földtani értékeit és legérdekesebb barlangjait virtuális tanösvények formájában bemutató füzet egészíti ki.