Régi adósságot törleszt a szerző és az ELTE Eötvös Kiadó a Vulkanológia II. egyetemi tankönyv megjelentetésével. A Vulkanológia I. kötetben (1998) a vulkánosság lemeztektonikai háttere, a magma képződése és fő jellemzői, valamint a vulkáni működés folyamatai kaptak helyet. A II. kötet mindenekelőtt a tűzhányó-tevékenység által létrehozott vulkáni formákat tekinti át: kialakulásukat, felépítésüket, felszínfejlődésüket; emellett rövid áttekintést ad a vulkanológia – e rohamléptekben fejlődő földtudomány – néhány további, korábban nem tárgyalt kérdéséről is.Az épülés és rombolódás eredményeként létrejött vulkáni felépítmények típusait – pajzsvulkánok, piroklasztit-kúpok, réteg- (összetett) vulkánok és kalderák – az I. és II. fejezet mutatja be, üledékképződési környezeteikkel (más megközelítéssel: litofácieseikkel) együtt. A III. és IV. fejezet az e felépítményeket pusztító, különböző méretű és időléptékű folyamatokat részletezi, a törmeléklavináktól a laharokon és a víz alatti tömegmozgásokon át a normál eróziós folyamatokig. Az ezek eredményeként létrejövő eróziós vulkáni formakincs bemutatására szintén a IV. fejezetben kerül sor.A kötet V. fejezete összefoglalja a tűzhányó-tevékenység éghajlatra gyakorolt hatását. A VI. fejezet kitekintést ad a Naprendszer egészére, a vulkánosságot mutató más égitestek formakincsére. Végül a VII. fejezet a tűzhányók megfigyelésének (vulkánmonitoring) rövid módszertani áttekintését adja.A Vulkanológia II. szerzője, Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetője; a két utolsó fejezet társszerzői korábbi tanítványai, Hargitai Henrik és Kósik Szabolcs. Karátson több mint két évtizede oktatja főkollégiumokon, valamint speciális kollégiumok, terepi kurzusok és gyakorlatok részeként a vulkanológia ismereteit. Hazai, illetve más kárpáti vulkánok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk A Börzsönytől a Hargitáig című monográfiáját (2007), mellyel az MTA doktora címét szerezte.